Saturday, July 13, 2013

Mentolos marcipános bonbonok

Avagy hogyan sikerült megalkotnom egy remek édességet a testvéremnek? 

Ági-bonbonok!
Van nekem egy testvérem… Tudom-tudom, testvére sok embernek van, de az én testvérem nagyon JÓ testvér. J Mikor gimnáziumba kerültem és nem nagyon ment a matek, akkor ő segített eligazodni a számok borzalmas világában, lévén Ágnes matektanár, méghozzá a jobbik fajtából! (Igen, engem már akkor is csak a fák, meg virágok érdekeltek…) Persze a matek tananyag fejembe verésén túl az egyetemi éveim alatt, majd a doktori képzés során is mindig számíthattam a tesómra, mára pedig egymásnak segítünk, ha a másiknak éppen arra van szüksége.

Mostanában szerencsére elég sokat utazom és mindig megkérdezem a tesómtól, hogy innen-onnan mit hozzak neki. Ági leginkább a repterekről nagy dobozos After Eight-et rendel, így az mindig lapul az ajándékok között. Lassan azonban közel fél éve nem jártam Magyarországon, így After Eight-et sem tudtam vinni… Gondoltam ezért egyik nap, mikor már nagyon Ági-hiányom volt, hogy kikísérletezek neki valami édességet, mert biztosan jobban örülne valami olyan ajándéknak, amit saját kezűleg készítettem neki.

Természetesen az After Eight vonalon indultam el, vagyis szigorúan mentol és étcsoki volt az a két íz, ami köré fel szerettem volna építeni az ötletemet. Persze mostanában máson sem jár az eszem, mint azon, hogy kicsit jobban elmélyedjek a bonbonozás tudományában, ezért feltétlenül egy bonbont szerettem volna készíteni. Már csak egy pici hiányzott, de éppen volt itthon házi készítésű marcipánom (recept itt), így végül ezzel, illetve egy kevés fehércsokis csíkozással dobtam fel a bonbonomat!

Ami pedig a bonbonok töltelékét illeti, kaptam egy kis üveg mentolos almazselét, így ez lett a töltelék! Végül az egész koncepció nagyon jól sikerült, ezért a napokban vettem egy új üveg mentazselét, hogy karácsonyra már nagyüzemben gyárthassam a bonbonokat mindenkinek! Lássuk akkor a receptet!
 
Mentolos almazselé (balra) és mentazselé (jobbra).
Hozzávalók (15-db bonbonhoz):
150-200 g étcsokoládé
50 g fehércsokoládé
mentolos almzselé, vagy mentazselé 2-3 evőkanál
2-3 dkg natúr marcipán (Recept itt.)

A csíkok:
A szilikon formát elmossuk és alaposan kiszárítjuk. Elsőként a fehércsokoládé csíkokat készítettem el a bonbonhüvelyen. Ehhez a folyamathoz a fehércsokit megolvasztottam és temperáltam, majd egy kis zacskóba töltöttem és szép vékony vonalkákat húztam a bonbonformámra. Pár perc elteltével a csíkok megszilárdultak, majd következhetett az étcsokoládé burok!
(A temperálásról és számos egyéb csoki- és bonbonfortélyról Praliné Paradicsomnál és Bonbon mániánál lehet tájékozódni!)
 
A csíkok!
 A hüvely:
A csokoládét megolvasztjuk, a majd temperáljuk. Én a temperáláshoz a „beoltásos” módszert használom, vagyis azt, amikor már előre temperált csokival hűtjük az olvadt csokinkat. (Erről bővebben itt olvashatsz!) A temperált csokoládét a formába öntöm, majd a szilikon formát megfordítom és hagyom a felesleges csokit kicsöpögni. Végül egy szilikon habkártyával lehúzom a felesleget és fejtetőre fordítva hagyom megszilárdulni a bonbonhüvelyeket.
 
A hüvely.
Töltelék:
Amíg az étcsoki megszilárdul, gyorsan elkészítem a marcipán rudacskákat. A tömbmarcipánt porcukros felületen gyors mozdulatokkal átgyúrom, majd egyenlő nagyságú rudacskákat formázok belőlük.
Ha az étcsoki megszilárdult, a marcipán rudacskákat a bonbonok aljába gyömöszölöm, majd erre kanalazom a mentazselét, hagyva egy kevés helyet (1-2 mm) a lezárásnak is.
 
A mentolos-marcipános töltelék!
Lezárás:
Amíg az étcsokit újraolvasztom és temperálom, addig a bonbonokat hűtőbe teszem. Végül egy kevés étcsokival lezárom a bonbonokat, majd 1-2 óráig hűtőben pihentetem őket. Ezután csak ki kell forgatni a bonbonokat a szilikon formából és már lehet is fogyasztani a mentolos csodákat!

Tanulság:
Ez a mentolos csodabonbon életem második komolyabb bonbonos próbálkozása volt. Véleményem szerint a csokihüvely picit vastag volt, bár ezen lehet segíteni plusz kakaóvaj hozzáadásával, melyet a következőkben jómagam is alkalmazni fogok. A másik észrevételem a szilikon formára vonatkozik, ugyanis ebben a formában valahogy nem sikerült még szép fényes hüvelyeket gyártanom. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy áttérek a polikarbonát formákra, melyek a napokban fogok beszerezni! Mindazonáltal szuper volt bonbonozni, mert hamar elkészül és végtelen számú variációk készíthetünk! Nekem annyira megtetszett ez az egész „bonbonozás”, hogy már rendeltem is magamnak egy adag tonkababot is! J

Ha van kedvetek, vágjatok bele ti is!
Szép napot, ildiKOKKI

A bonbonok!


No comments:

Post a Comment